„Szóval keverned kellene egy jó sűrű gipszet, rákenni a cserépre és belenyomogatni a kagylókat. Valamilyen újságban láttam így egy tál elkészítését. Persze kérdés, hogy a domború felületen mennyire marad meg gipsz, de szerintem, ha elég sűrűre csinálod, összejöhet. A közök fehérek lesznek, de azt lehetne dekorálni, mint a gipszfiguráknál, vagy úgy hagyni.” (Orsibors)

„A gipszes képhez én egyszerű gemkapcsot szoktam használni.” (m.eszterke)

„Kreatív hobby boltban vásárolható gipszkerethez való kiöntő forma, óraszerkezet. Bármelyi üvegesnél le lehet vágatni üveget, tükröt, tetszés szerinti méretben és helyen átfúratva. Különböző díszítéssel (festés, csigák, kagyló, vastagabb színes zsinór, fényképek) felhasználásával csodaszép faliórákat készíthetünk. Ha gipsz alapot használtok a kifúrást érdemes még nyirkos állapotban elvégezni lassú fordulaton, mert így nem reped meg.” (BanfiA)

„Közben eszembe jutott olyan is, hogy gyurmát kb. 1-2 cm vastagságúra kinyújtok és belenyomkodok formákat. Pl. kagylót, kisautót, kinder figurát, még művirágot is és gipszet öntök bele. Nagyon könnyű leszedni, ha megkötött, be lehet festeni vízfestékkel, lelakkozni mágnest rá és lehet hűtőmágnes.” (bryell)

„Én a nővérem gyerkőceinek azt találtam ki, hogy a nagyobb homokozó formákat kiöntöm gipszből és ha megszárad, akkor szépen be lehet festeni! Csak a kampót ne felejtsétek el időben beletenni! Aztán majd ha kész, fel lehet akasztani a falra!” (angelseth)

„Gipszképekhez létezik akasztó, amit öntésnél kell beletenni. Ez olyan fehér karika, ami ki sem fog lógni. De anyunál remekül bevált a gemkapocs is.” (horimarika)

Só-liszt gyurma

„A keresztlányom egy kis doboz tetejére rádolgozott-ragasztott ilyen só-kerámiát, lefestette, lakkozta és kibélelte ékszeres dobozkának.” (ZITIMI)

„A következő arányokat javaslom a só-liszt gyurmához:
3 rész só, 2 rész liszt kb. 1/2 kg-nyi szárazanyaghoz,100-125 ml szobahőmérsékletű víz, 1 evőkanál olaj, lehetőség szerint 1 kanál tapétaragasztó. Ez jól összegyúrva folpackkal beborítva hosszabb ideig is eláll. Persze az alaptészta is festhető ételfestékkel, kakaóval, gyömbérrel, paprikával , fahéjjal(így még illatos is) A kész formákat én előszeretettel a radiátoron szárítom ki. Ez azért jó, mert igaz, hogy 1-2-3 napig tart a száradás, de a hirtelen nagy hőtől megrepednének a figurák.” (maystar)

„A só-kerámiát egyébként anyagában szoktam úgy is színezni, hogy temperát dolgozok bele. Például egy szép fehér kerámia IKEA lámpát, melyet karácsonyra (!) kaptunk anyósoméktól, sikerült leverni a földre. Az izzófoglalatot tartó kerámiarész tört ripityára. Fehér temperával összedolgozott só-kerámiával pótoltam-ragasztottam javítottam ki. Vizes kézzel simítottam el felületét és fogpiszkálóból tettem bele kis darabkákat keresztbe, hogy a foglalat és az izzó súlyát elbírja. Fél éve bírja, és jól működik! És nem büdösödik. Akkoriban esett ki egy csavar a falból, ami a kedvenc órámat tartotta. Benyomtam a lukba egy kis só-kerámiát (ilyen tapétaragasztóssal csináltam!) és utána a kiesett csavart. Két nap múlva visszaakasztottam az órát. Azóta köszöni, jól van! És csak kezet kellett mosnom az akció után. A maradékot nylon-zacskóban a hűtőben tartottam és még hetekig működőképes volt a sógyurma!!!!” (ZITIMI)

„Én mindig sütőben sütöm, 1/2 óráig takarékon nyitott sütő ajtónál, majd félóráig takarékon csukott sütőajtónál, és félóránként emelem a sütési időt, kb. 2 és 2és fél óra hosszáig sütöm őket - mérettől függően. Így biztos hogy abszolút kiszárad, és nem büdösödik, mert ha radiátoron szárítod, a belseje, sohasem fog teljesen kiszáradni. Csónak-lakkal ecsettel lakkozom, mert erőteljesebb és szebb fényt kapnak a kerámiák. Előszeretettel csinálok babákat, kicsit, nagyot, kedves disz, ill. ajándék. Ha kidomborodót szeretnék készíteni a tészta alá megformázott alufóliát teszek, s így térben is domborúbb, formásabb lesz a munka. Az én receptem Pető Éva: Sógyurma című könyvéből származik, 20 dkg finom só, 20 dkg finomliszt - nem mindegyik liszt jó! - 2 evőkanál étolaj, és 125 ml. víz. Ha valakit érdekel a sókerámia, szívesen segítek, kb. 2 évig nagyon sokat foglalkoztam vele” (ibics)

„Csináltam almákat: sima golyó, aljába szúrtam szegfűszeget, tetejébe, szárnak, régi, szárított virág szárából darabot. kiszárítottam, befestettem, pirosra, sárgára, zöldre, kis szín-átmenetettel.” (zoe*)

www.babanet.hu (Társalgó/Ötletek, tippek/Só-liszt gyurma)

Csomagolás

„Vannak-e csomagolási ötleteitek ? Én egyik évben a hagyományos - vastag , nyers színű - csomagolópapírral csomagoltam . Átkötöttem raffiával és mákgubóval díszítettem. Várom ötleteiteket ! Köszi !!!” (Katka77)

 „Én szeretem különlegesre csinálni, az egyszerű ajándékot is feldobja. Igyekszem minden évben mást kitalálni. Tavaly egyszínű gyűrt (talán merített papírnak hívják?) papírba csomagoltam az ajándékokat, sötétzöldbe vagy bordóba. Festett rafiával kötöttem át (sárga ill. bordó), és magam- szárította narancskarikákkal díszítettem. Volt, amikor krepp papírba csomagoltam, és abból sodortam a kötözőt is. Itt a piros és a zöld színeket kombináltam, meg a sötétkéket sárgával. Díszítettem már szaloncukorral, mézeskaláccsal, karácsonyfa-díszekkel is.” (
ANYAKONDA)

„Mi a lányommal krumpli-nyomdáztuk tavaly a sima csomagolópapírt és sógyurma-karácsonyfadíszeket (hold, csillag, fenyőfa ) kötözgettünk még rá! Nagy jókedvvel

folyt a móka!” (ZITIMI)

„A csomagolást próbáltam variálni. A dolog nagyon egyszerű. Az alaphoz cipősdoboz, vagy bármilyen fedeles papír doboz szükséges. Ha a doboz meg van már csak ki kell választani mindenkinek az ajándékához, egyéniségéhez, lakásához illő csomagolópapírt. Mindenki nagyon örült neki és a Húgomnál azóta is ott díszeleg a doboz a szobájában, és a "kincseit" tartja benne.” (sopie)

„A karácsonyi csomagolást tavaly úgy oldottam meg, hogy egyszerű barna papírzacskókat vettem, különböző méretben. Ez lett a "csomagolópapír". Cukorspárgából masnikat készítettem, és különböző szárazvirágokat, szárított narancs, citrom és almakarikákat és fenyőágat kötöztem a zacskó szájára. Viasztollal írtam rá a neveket. Nagyon jól mutattak a fa alá halmozva.” (Ami35)

„Nálunk a gyerekek szokták a fa alól az ajándékokat előcsempészni, és mindenkinek "kiosztani". Így elengedhetetlen a "felcímkézés". Én jobban élvezem a karácsonyban a készülődést, mint bárki a világon. Sokszor éjszakába nyúlik a készülődés, sütés-főzés. Így találtuk ki, hogy só-liszt gyurmát készítünk, és a karácsonyfa süti-formával kiszaggatjuk és a felső részükbe egy gyufaszálat szúrunk, hogy legyen rajta lyuk. Legalább annyit, ahány ajándékocskát fel kell "címkézni". Ha kiszáradtak a figurák, akkor zöld színű temperával, vagy akrilfestékkel kifessük mind a két oldalát. Száradás után arany színű vastag filccel felírjuk rá a neveket, majd lakkal lefújjuk őket. A csomag átkötésekor a szalaggal rögzítjük a "névjegyeket " a csomagokhoz. Igazán névre szólóak ezek az ajándékok.” (maystar)

„Szeretem a krepp-papírt használni a csomagoláshoz, a virág-nagykereskedésekben rengetegféle színvariációban kapható, és egészen extra, egyedi módon lehet vele az ajándékokat becsomagolni” (Bruxelles)

„Különböző dobozokat (én cipődobozt szoktam)be lehet vonni gyékénnyel is. Amit a boltban árulnak gyékényszőnyeget, méretre vágom és ragasztópisztollyal rögzítem. Egész nagy dobozok is ládává varázsolharók, kagylókkal, rafiával, v. egyébbel diszíthetők.
A gyékényt el kell kötni, mert foszlik, így nagyobb darabokat kell levágni, mint amekkorára szükség van.” (Helpy)

„Tavaly pl. kartonból sablonokat vágtam ki, csillagot, szíveket, fenyőt (kb 5-10 centiseket) kiterítettem egy fehér selyempapírt, találomra rádobáltam a sablonokat, és lefújtam aranyszínű dekorfestékkel (festékszóró, kb. 6-700 Ft volt a Spar-ban). Nem túl közelről, így a papír csak egy finom arany csillogást kapott, és halványan látszottak a minták. Nagyon elegáns lett.” (Overon)

„Szóval én egyik karácsonyra ékszeres dobozt csináltam. Vastag kartonból kivágtam megfelő méretű téglalapokat. (6 db, ha kell holnap leírom a méreteket, mit aztán kedv szerint lehet arányítani) Szépen összeragasztottam őket (a tetejét nem ragasztottam hozzá!!!), majd bevontam kívülről gyönyörű karácsonyi anyaggal. Azt amelyiket a doboz tetejének szántam, annál az anyag alá tettem vatelint, ettől kicsit púpos és puha lett. Ezután kell belülről is bevonni, de úgy, hogy egy köztes anyaggal külső és belső anyag között hozzá ragasztjuk a tetejét az egyik oldalához. Így sosem fog megtörni, mert az anyag mozog, nem valami kemény papír, vagy más anyag. Pl. Ferrero csokis műanyag dobozzal is megoldható! Ha valaki nem akarja anyaggal bevonni, csomagolópapírral is mehet!!! Nálunk nagy sikere volt!” (angelseth)

„Én utoljára négy évvel ezelőtt csináltam meg (az akkor Praktikában volt) rendes csomagolópapírt festettem különféle technikákkal, ebből gyártottam az ajándékokhoz csomagolópapírt. Krumpliból, hungarocell-formákból (én vágtam őket) készítettem a nyomdát, fogkefével, szivaccsal is vittem fel festéket (temperát), és a végén olyan klassz, egyedi csomagolópapírok sikeredtek, hogy a megajándékozottak igazából ki sem akarták bontani az ajándékot hogy kár a papírért. És egyszerű cukorspárgával és fagyönggyel díszítettem a csomagokat.” (AJBmami)

„Zsírpapírt összegyűrünk majd meleg ruhafestékes vízbe rakjuk: 10-15 perc múlva kivesszük és kitesszük száradni! Remélem tetszik az ötletem. Nekem sikerült. Nagyon jól néz ki és sikerélmény is lesz!!!” (h.szabika)

„A tavalyi ajándékaimat úgy díszítettem, hogy a csomagokat átkötő szalagokra aszalt gyümölcsöket, szilvát, barackot, fügét, szárított banánt fűztem fel. Jóval tovább tartott így a csomagolás, de nagy sikere volt.”(Flári)

Masnikészítés

„Én egyszerűen az öklöm köré szoktam tekerni, úgy 4-5 menetet. Leveszem, a közepét összekötöm vagy drótozom. Szépen széthúzgálom a széleit, és kész is. Persze ez gagyi módszer, de bevált. Sajnos csak merev vagy drótos szélű szalagnál alkalmazható.” (Jazzica)

„Fogsz egy nem túl vastag könyvet, és a szalagot elkezded rátekerni, szépen igazítva, hogy mindig egymás fölé kerüljenek a csíkok. Minél több kerül egymásra, annál "bokrosabb" a masni. Utána óvatosan lehúzod a közepén kicsit bevágod, egy hasonló színű ám vékony kötöző (színes, ezüstös, aranyszínű, amilyen a masni) a bevágásnál összekötöd jól megcsomózod, hosszú szárát hagyj a kötözőnek, hogy akárhova felköthesd, és akkor jön, hogy széthúzogatod mindkét oldalán a feltekert szalagot és eligazgatod. Ez persze, szép széles műanyag kötöző anyagból szép.” (Bruxelles)

„4 ujjam köré többször felcsavarom a szalagot, óvatosan leveszem, félbehajtom, a hajtásnál mind a két sarkánál lecsípek egy kicsit ollóval, így ha visszanyitod, középen elvékonyodik, akkor ott átkötöm, és széthúzogatom. A könyves analógiája, csak kisebb!”(zsumbi)

http://www.geocities.com/szaloncukor/f_linkek.html

http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=25&cid=4082

Képek, képkeretek

„Egy ismerősöm azonban csak a keretet akasztotta ki, képet nem is tett bele, annyira tetszett neki.” (t.eszter2)

„Az Ikeában lehet kapni mini festőállványt és ahogy Te is írtad natúr képkeretet. Ha ezeket kombinálod valakinek és lakkozod vagy hozzá illő színűre fested és egy kedves képet teszel bele, máris készen van egy igazán nem drága és mutatós ajándék” (bonzó)

“Eszembe jutott még egy ötletem: rengeteg képeslapot szoktunk kapni, kár lenne eldugni őket. . . Egy régi típusú valódi vállfA fa részét bevontam piros anyaggal, és 5 db különböző hosszúságú kb. ujjnyi széles piros szalagot varrtam rá. Ezekre ragasztom celluxxal a képeslapokat, szépen egymás alá. (Ez az ünnep után persze leszedhető. ) Az akasztó részt egy csuhé angyalkával szoktam eltakarni, de erre bármi más is megfelel. Felakasztom az előszobában a falra, naponta szépül. . . “ (bve)

“Az én ötletem a következő: IKEAban lehet kapni 10×15-ös képkeretet, nyers fából. (3 db kb.500 Ft). A keretet lefestettem kékre, az üvegre, ami benne van, kagylókat ragasztottam pisztollyal.” (angelseth)

“Lefestettem a kívánt színre a keretet, és ráragasztottam a kagylókat. Csináltam nagyon pici csigákkal és a képkeret vastagságával megegyezővel. Nagyon szép, ha nem teljesen "passzentos", hanem itt-ott lelóg egy-egy szabálytalan alakú kagyló. Egyetlen hátránya, hogy olyan hangsúlyos a keret, hogy kis alakot ábrázoló képet lehet beletenni, mert a nagyot elnyomná. Egy ismerősöm azonban csak a keretet akasztotta ki, képet nem is tett bele, annyira tetszett neki.” (t.eszter2)

“Láttam egy újságban fényképtartó kereteket, ahol a natúr, teljesen egyszerű keretre körberagasztottak fahéj- vagy vanília rudakat, szegfűszeget, ánizscsillagokat.” (sally7)

“Nekem a sógornőm olyan kis képet mutatott, hogy egy színes kartonlapra ragasztópisztollyal felragasztott keretként méretre levágott gallyakat és kis levelekből, termésekből a gyerekekkel képeket alkotott.” (ZITIMI)

“Felragasztod a képeket egy akkora kartonra, amekkorára kerettel együtt szeretnéd a képet. Ezután veszel spárgát, méretre vágod és sűrű tapétaragasztóval felragasztod a kép köré. Amikor megszárad állítólag megkeményedik, és fa-szerű hatása lesz.” (Cseperke)

“Vékonyabb kötél vagy saját kezűleg sodort spárga ragasztópisztollyal rögzítve. A kép stílusától függően, faágak, én karácsonyi "képet" gyártottam termésekből és fakéregből készült a keret. Lehet a keret összekötött szalmaszálakból is, a variációs lehetőség nagyon sok” (nekezd)

„Erről eszembe jutott, hogy mi a kisfiammal a nagymamájának száraztésztából csináltunk képkeretet karácsonyra. Kartonlapra (vastag) felragasztottunk körbe tésztát, száradás után aranyfestékkel befestettük és utána még le is lakkoztuk.” (Kissulak)

„Fonalgrafikával nagyon mutatós képeket lehet készíteni. A Színes ötletek sorozatban megjelent a technika leírása, a kevésbé ügyesek is könnyen elboldogulnak vele, mert nagyon egyszerű. Én színes kartonokkal szoktam készíteni és az IKEAban lehet kapni natúr fenyő képkeretet egész olcsón.
Ha most még igyekeztek és gyűjtetek szép színes faleveleket, akkor azokat különböző technikákkal lehet tartósítani és abból is szép kép készülhet” (Arduinna)

”Lányommal rengeteg falevelet gyűjtöttünk hétvégén és arra készülünk, hogy az IKEA-ban kapható kis képkeretekbe szép képecskéket ragasztunk. Pergamen-papírt is vettem, lesz áttetsző alapra ragasztott levélkép is, ami az ablakba akasztható.” (ZITIMI)

„Mozaikból képet úgy csináltam, hogy először a mozaik darabokat felragasztottam hobbyragasztóval vagy ragasztópisztollyal, majd utána a fúga anyagot elkevertem és a közöket gondosan betömködtem. Egy szivaccsal a felesleget lemostam. Talán működne kagylókkal is.” (horimarika)

„Karton papírból keretet és ragasztottam rá maradék ruhaanyagot, ez azért jó mert akkora méretet csinálsz amekkora kell és olyan színűt ami illik a lakásba. Rakhatod falra vagy lehet álló is.” (Zizze)

fagyipálcikából
http://makingfriends.com/sunflower.htm

http://makingfriends.com/frame_rosebud.htm

http://makingfriends.com/frame_pansy.htm

http://makingfriends.com/frame_hearts.htm

pomponból
http://www.makingfriends.com/frame_pompom.htm

vesszőkből
http://www.makingfriends.com/framestick.htm

Képeslapok

„Férjecském fülig érő szájjal ezt mondta: "De jó! Illatos képeslap!".” (kishaju)

„Egészen egyedi üdvözlőkártyákat lehet csinálni: színes kartonra levelet, szalvéta-kivágatot, csomagolópapír-darabot vagy bármit. . . . rá kell ragasztani, rá kell írni az alkalomnak megfelelő szöveget, aztán jöhet a fóliázás és a végén még körbe lehet hímezni pelenkaöltéssel és ebbe lehet horgolni. Jól mutat és teljesen egyéni.” (bonzó)

“Ősszel mindig gyűjtök faleveleket (vadszőlő-piros, borostyán-szép zöld) és belőlük harang és fenyőfa formát vágok ki, majd lepréselem őket. Ha megszáradtak szép színes papírra ragasztom őket és arany vagy ezüst tollal írok rájuk szöveget, pl. karácsonyi versikéket vagy csak egyszerűen a "Boldog karácsonyt!" Mindig nagy sikere van.” (kishaju)

„Az alap általában ugyanaz a/5-ös színes szép karton, igényesebb, kettéhajtva. Az elejét kivágom valamilyen formában ovális, téglalap, kerek, bármilyen. S lehet díszíteni: mögé ragasztok egy más jellegű papírt, s ezen van a teatasak fenyőfa, vagy az articsóka karácsonyi papírokból: teatasak hajtogatással a gyönyörűséges teatasakokat, vagy a patchwork egyik tecnikája az articsóka, ezzel szintén lehet hajtogatni, különleges, a kreatív oldalon találtok hajtogatásokat. Nyitható az egész.
Vagy most matricafestékkel készítettem már karácsonyfát, s világos színű papírra teszem, kicsit megdíszítem. Ajánlom figyelmetekbe a glitter tollat, papírboltokban kapható, csillámos ragasztós folyadék van benne, univerzális, mert karácsonykor az ezüstöt, aranyat használom, farsangkor álarcokra a pirosat, zöldet stb. Húsvéti tojásra zöldet, sárgát. Lehet vele pöttyözni, rajzolni, finom díszítéseket alkalmazni. A képeslapot lehet még díszíteni embossing technikával is, vagyis domborítással. Egy speciális eszközzel lehet domborítani a finomabb papírokat, s adnak hozzá sablonokat is, de te magad is készíthetsz karácsonyi sablonokat, motívumokat. Nagyon különleges.
Még egy: vettem a kreatív hobbyban gyertya és harangmotívumos nyomdát, kb. 6-7cm nagyok, ebből a puha színes gumiból van, lemosható, s arany festékkel lefestve lehet nyomdázni a színes merített papírokra, s arany tollal mellé írni a jókívánságokat.” (ibics)

„Épp ma próbáltam ki a képeslapkészítést. Én is nyomdával csináltam, van egy speciális folyadék, arra kell különféle színű port rászórni. Maradék port lefújni, majd papírt hátulról felmelegíteni. Gyönyörű relief kép lesz, hagyható simán is, de színezhető is.” (ilva)

„A/5-ös színes lap kettőbe hajtva, így kinyitható lesz a képeslap. A belső oldalára egy szép karácsonyi kép, vagy esetleg a családról egy kép, a külső lapon a felső részből kivágva egy ablak, belülről szalvétából egy függöny, ami két oldalra ki van kötve, így látható, hogy mi van belül. Az ablak kívülről kristálycukorral, vagy búzadarával körbeszórva.”(Dettix)

„Gyógyszertárban lehet venni üres fémtubusokat (már ha ad a gyógyszerész néni. . . ), amikbe a krémeket töltik. Ezeknek a belseje arany vagy ezüstszínű. A tubusokat szét kell vágni és ki kell simítani, aztán valami hegyesebb szerszámmal a nem-ezüst felére mintákat lehet rajzolni (ceruzával is lehet, csak rá kell nyomni). A minta a lap másik felén szépen kidomborodik, aztán a lapot bele lehet egy "ablakos" képeslapba tenni. Aztán persze lehet cukorral-sóval díszíteni a karácsonyi képeslapot, olyan, mintha havas lenne.
Tavaly meg olyan képeslapokat csináltam, hogy vettem bordó kartont, abból lettek a kártyák, hullámpapírból meg csillagokat meg fenyőfát vágtam ki és azt ragasztottam a külső felére. A hullámpapír csíkozása miatt dekoratív, bár nem hagyományos karácsonyi. A boríték is bordó volt” (Orsibors)

„Más dolog miatt mandarin héjat felkockáztam, megszárítottam . Ezekből a kis mozaiklapokból karácsonyfa mintát ragasztottam szép színes kihajtós (A/5) lapra. Gyertyákat is ragasztottam rá szegfűszegből.

Platán fa kérgéből szintén lehet absztrakt karácsonyfát kivágni, színes rafiával körbetekerni (mint egy füzér), papírra ragasztani, kedves versikét írni rá és jókívánságokat.” (kishaju)

„Háromba hajtott papír az elején a megfelelő kivágással és benne egy keresztszemes hímzés, amelyhez akár a neten is lehet mintákat gyűjteni, vagy van egy program, amivel tervezni is lehet, illetve bármilyen képet bescannelve megjelenik kihímzendő mintaként.” (merc)

Gyertya

„Máskülönben egyszerű és karácsony estéjén olyan finom méz illatot áraszt.” (vazi)

„Vegyél néhány olcsó háztartási gyertyát, vagy lehet kapni kreatívokban, művészellátókban tömbviaszt is, esetleg a régi, félig elhasznált tortagyertyák is jók. Végy továbbá egy kisméretű, ócska fazekat, lábost, pitlit, például azt a "szégyenmárhogyhogynézki" kávékiöntőt. Szerintem vegyél készen kapható, direkt e célra gyártott kanócot is, lelőhelye: ugyanott, mert a "sosem ég le" kudarc olyan lehangoló, hogy azért nem érdemes dolgozni. Tedd bele a pitlibe a gyertyákat vagy viaszt, egészen lassú lángon (profik forró vízbe állítva csinálják, én nem profi, hanem lusta vagyok) olvaszd meg, ha szükséges, halászd ki belőle az előző kanócokat. Van hőálló gyertyaöntő formád? Nekem sincs. Van viszont néhány vastag falú kávés poharam, amit azért vettem meg, mert olyan csúnya volt szegényke, hogy muszáj voltam valamit csinálni vele. A kanócot egy hurkapálcára vagy ceruzára tekerem, így támasztom meg a kellő magasságban a pohár szélén. Tehetsz a pohárba, amit akarsz, de vigyázz! Lehetőleg ne éghető anyagot! Száraz virág helyett inkább kagylót, üveggyöngyöt, valami ilyesmit tennék bele, de én frászos vagyok, folyton attól rettegek, nehogy valami baj legyen. Azután ráöntöm az olvadt viaszt, megvárom, míg teljesen megszárad (akár másnap reggelig), levágom a kanócot a megfelelő magasságba, és ha nagyon szeretem, akinek ajándékozom, akkor üvegfestékkel még a pohár szélét is kidíszítem. Gyertyaöntők remélem nem olvassák, mert a frász jön rájuk, de működik, jópofa, és jó szórakozás az elkészítése is. Garantáltan egyedi. Ha viasz helyett gyertya zselét vásárolsz, az jobban díszíthető, mert átlátszó, meg színes is van. Egy kis csillámpor, apró gipszfigurák mehetnek bele. A gyertyapor az már más tészta. A kanóc ugyanúgy működik, különböző színű gyertyaporokat vegyél, és azokat rétegesen öntsed ugyan így pohárba. Óvatosan vágd el a kanócot, ha a gyertya a kellő magasságot elérte, nehogy kihúzódjon. Csomagoláskor, szállításkor vigyázni kell vele, hogy ne nagyon rázzuk össze, mert tönkre tesszük a művet. Mivel több színt kell venned - ez a mintája -, nem éri meg, csak ha több ilyen gyertyát akarsz csinálni.
A méhviasz a legegyszerűbb, és a legváltozatosabban elkészíthető. Fogod a lapot (lelőhelyei ugyanott), és felvágod tetszés szerinti nagyságúra. Kicsi négyzetet összetekersz, is gyertyát kapsz. Széles darabból hosszú gyertya lesz, hosszú darabból kövér, átlósan vágott darabból "csavart". Ha van rá pénzed, több szín egymásra fektetve tekersz össze, és akkor színes gyertyákat kapsz. Fogod a kanócot, és szorosan az egyik oldalához szorítod, és szorosan köré tekered a méhviaszlapot, és kész. Vigyázz! Ha hideg törik, ha meleg, ragad.” (vazi)

„Na, gyertyaöntéshez adok egy tuti receptet. Gyertya vagy viasz felolvaszt (kanócot tényleg jobb készen venni), lehet tenni bele sztearint (gyógyszertárban kapható), így lassabban ég le. Előtte már jégkockának való vizet tegyetek a mélyhűtőbe. Aztán jégkocka elő, konyharuhába tekerve, kissé megkloffolni, formába bele (nekünk az IKEÁs műanyagpohár jött be eddig a legjobban), kanócot dettó, rá a forró viaszt. Ahogy a viasz dermed, a jég megolvad, eredmény lyukacsos gyertya. Nagyon jól néz ki. Arra vigyázzatok, hogy nehogy túl apróra törjétek a jeget, mert akkor a viaszban hatalmas lyukak lesznek, és alaktalan lesz a gyertya.” (Palomita) 

„A méhviasz gyertyákhoz szeretnék hozzátenni egy ötletet, amit a kreatív hobby katalógusában láttam, nagyon tetszett és én is el fogom készíteni. Táblában megvesszük a méhviasz lapot, lehet színes is, pl. piros, háromszög alakura vágunk egy darabot belőle, feltekerjük, s kúp alakú figurát kapunk. Ezt lehet díszíteni a kreatív hobbyban kapható gyertyafestő tubussal /tollal/ , nagyon klassz figurákká, pl. mikulássá - az egyszerű. Fehér színűvel szakáll, prém, szemöldök, bajusz, két kis pici szem. A gyertyafesték egy kicsit felpuffad, s gyönyörű mikulás gyertyát készítettünk. S ugyanúgy végigég, tehát használható is.” (ibics)

„Létezik külön színes zselé, de lehet kapni színezőanyagot is. Sőt, illatanyagot is, ami jó zselégyertyába.” (vazi)

„Olvasztott zsírkrétával is lehet színezni a hagyományos gyertyát.” (v.judit)

„Tavaly gyertyát párban hoztak a gyerekek, ecsettel belakkoztak és papírra öntött arany-ezüst vagy vegyes színes porban megforgattak, üvegbe állítva szárítottuk meg, és szép selyemszalaggal párba kötve nagyon szép ajándék volt.” (fröken)

„Tipikus virágos gyertya. A kész gyertyát forró vízben kicsit megáztatod, hogy a külső réteg felpuhuljon, abba belenyomsz virágot, akár frisset is (pl. árvácska, stb. ) vagy termést, egy réteg viasz még rá, és kész.” (Palomita)

„Én évek óta veszek speciális lakkot, amivel lelakkozom a gyertyát, és csillámporban megforgatom, amit papírra szórok ki és így nem pazarolok. Fontos, hogy a gyertya, amit párba kötök selyemszalaggal, az egyforma színű, és formájú legyen. Én használok: ezüst, arany és vegyesen kevert csillámport. Gyorsan megy a készítése, a gyerekek is meg tudják csinálni, és meg nyomunk hozza szalvétát. A sablont félbevágott krumpliból vágom ki, és sűrű festékbe kell mártani, utána rányomni az egyszínű szalvétára, és már kész is az ajándék.” (fröken)

„Van egy rakat már nem hordott indiai karkötőm, jó vastag. Ezeket ráapplikálom kívülről pillanatragasztóval vagy ragasztópisztollyal egy megfelelő méretű pohárra, amibe gyertyát öntök. Csuda egzotikus!” (alienor)

„Tavaly is rusztikusat kapott mindenki, durva madzaggal átkötve, amit ezüsttel lefújtam, meg narancs, almakarikákkal.” (zoe*)

„A gyertyatollat mindenféleképpen próbáljátok ki!!! Ez valójában színezett viasz, ami a gyertyával együtt elég, és különböző színekben kapható. Nagyon jól mutat az ezüst, arany a bordó és kék gyertyákon. Nagyon könnyű vele dolgozni, olyan, mint az üvegfestéknél a kontúr. Elég, ha egyszerű köröket, ábrákat rajzolunk, az eredmény csodálatos lesz!” (kisgubanc)

„Én a gyertyaöntéshez wc-papír gurigát használok körülkerítésnek, abba öntöm a forró viaszt, meg beleszórom, amit a gyertyába szánok dísznek.” (egi)

„Öntöttem 3 réteget (különféle színekből) gyümölcsleves papírdoboz aljába, így kocka alakú gyertyám lett, majd kiraktam az oldalát üvegmozaikkal (Iparművészeti Múzeummal szemben kapható a művészboltban) úgy, hogy felmelegítettem gyertya fölött a kockákat és belenyomtam picit a viaszba.” (cicavirág.)

„Tegnap megcsináltam az ajándék gyertyáimat, a forró viaszba karácsonyi illóolajat csöpögtettem - ragyogóan sikerült.” (M1221)

„Nagyon egyszerűen készíthető a hűtőben található műanyag tojástartó segítségével. (mosogatószerrel egyszerűen megtisztítható használat után a tojástartó)A lényeg csak annyi, hogy vékony kanóca legyen, mert különben gyorsan elég. A kanócot úgy a legegyszerűbb belerakni, hogy "beáztatod" viaszba, és az aljára egy kis "csigát" csinálsz, amin megáll a kanóc. A viaszt nem túl forrón kell ráönteni, vagy több részletben, és akkor nem olvad le a kanócról a viasz.” (andrea.éva)

„Vettem tegnap kicsi - 4cm átmérőjű - terrakotta cserepeket. Ezeket jól beragasztóztam és szorosan körbetekertem ezüst-, ill. aranyzsinórral a pereméig. A peremre kicsi csillag alakú flittereket ragasztottam. Gyertyatartó és harang alakú karácsonyfa-dísz lesz belőlük.

Kicsi cserepeket lefestettem ezüstszínű temperával, majd üvegfesték-kontúrral (ezüsttel és arannyal) kusza vonalakat rajzoltam rájuk össze-vissza. Ha megszárad, lefújom akril-lakkal, hogy tartósabb legyen.” (Arduinna)

„Színes méhviaszlapok kellenek hozzá, legalább két különböző színű. Az egyik lap szélén lyukasszunk sütiformával egy mintát, és épen szedjük ki a kieső részt, de a helyére is vigyázzunk. A másik lappal is végezzük el ugyanezt. A sütiforma legyen ugyanaz! A két kieső részt cseréljük ki egymással. A kanócot a nem-mintás részre rakjuk, onnan kezdjük el csavarni. Nagyon szép berakásos gyertyákat készíthetünk így.” (Wya)

„Az utántöltögetést tényleg nem tudom, hogy lehet kiváltani, de én ezt úgy szoktam megoldani, hogy a "lyuk" szintjéig hullámos(recés) késsel, amit szinte "ráfektetek" a gyertyára, egyszerűen lefaragom a felesleges részeket, és később használhatóak. A hullámos késtől érdekes lesz a gyertya felülete. Nekem tetszik így, és ami fontosabb, hogy akiknek készítettem azoknak is.” (andrea.éva)